"Ott, ahol a folyók a tengerbe ömlenek, nehezen átjárható torlasz támad, meg nagy tajtékos örvények, amelyeken hajóroncsok táncolnak. A kinti éjszaka és a lámpafény közötti homályból előtörtek az emlékek, beleütköztek a világosságba, és hol alámerülve, hol a felszínen lebegve megmutatták fehér hasukat meg ezüstös hátukat." (Boris Vian: Tajtékos napok)